Óriási érzelmi hullámvasút, amit a játékosaim megéltek mostanában

FTC-Telekom–FEHA19 4-3 (2-1, 0-1, 2-1)

Fodor Szabolcs, az FTC-Telekom vezetőedzője: „Utólag nem vagyok bosszús, mert megvan a három pont, aminek nagyon örülünk. Jól tudtuk, hogy a Fehérvár az életéért küzd, és ezt be is bizonyította. Ennek ellenére nagyon jól kezdtünk, két harmad után 32-18 volt a kapura lövés a javunkra, és nagy helyzetekből sokkal több volt nekünk. Ott, a második harmad elején, ha betalálunk még egyszer-kétszer, akkor talán nem lett volna ilyen szoros a meccs. De nem baj, hogy így alakult, mert még próbáljuk felvenni a playofftempót, és ott végig ilyen meccsek lesznek. Végig fókuszálni kell, végig kiélezettek lesznek a mérkőzések, és itt is elég jó tempó volt, a Fehérvár nagyon jól játszott, ezt ki kell emelni. Az egész szezonban megmutatták, hogy mire képesek, és felkészültünk rá, hogy ma duplán fognak hajtani, ami be is igazolódott. Ezért is örülünk nagyon, hogy végül meg tudtuk nyerni a meccset. Talán egy picit azt hittük, hogy könnyebb lesz, ugyanúgy, mint ahogy ez már korábban is előfordult velünk. De most szerencsére nem húztuk be teljesen a kéziféket, és mindig volt válaszunk rájuk. Összességében jó hangolódás volt ez a playoffra.”

Tokaji Viktor, vezetőedző, FEHA19: „Minden meccset meg szeretnénk nyerni, aztán hogy ez hogy alakul, az nagyon sok dologtól függ. Talán kicsit álmosan kezdtünk ma, de ez nem vált feltétlenül a hátrányunkra, mert a két kapott gól után motiváltak lettünk és le tudtuk vetkőzni azt a görcsösséget, ami pénteken jellemzett minket, elkezdtünk ha nem is tét nélkül, de dolgozni, és vissza is jöttünk a meccsbe. Nagyon nagy karaktert mutattunk végig ezen a mérkőzésen, és ha lehet így fogalmazni, két sz*r góllal kaptunk ki. Elnézést a kifejezésért, de tényleg így van. Berúgtunk magunknak egy gólt, aztán a végén valahogy beleért valaki, nekünk meg semmi nem ment be. De ilyen a jégkorong, ezért is szeretjük, meg az is jó, hogy egy megerősített Ferencvárossal fel tudjuk venni a versenyt és iksz-közeli meccset játszunk velük, de akár még pontot, vagy pontokat is szerezhettünk volna. Ez mindenképpen előrelépés, pláne a pénteki meccset figyelembe véve. Az apró részletekben a Ferencváros nyilván tapasztaltabb, jobb, több a légiósa. Sok dolog van, ami az ő oldalukra billentheti a mérleget. Nekünk meg van szívünk, van karakterünk, amivel tudjuk ezeket kompenzálni. Azt hiszem, ebbe a mai meccsbe mindenki mindent belerakott, úgyhogy büszke vagyok a srácokra és erre a mai meccsre, pláne a pénteki után. Azért nem könnyű, hogy nagyon úgy néz ki, valami eltolódott ebben az egész történetben, és utána két napon belül újra helyt kellett állni. Óriási érzelmi hullámvasút, amit a játékosaim megéltek mostanában, így az, hogy egy ilyen meccset tudtunk játszani, arra csak büszkék lehetünk.”

DVTK Jegesmedvék–Gyergyói HK 1-4 (0-3, 1-1, 0-0)

Láda Balázs, a DVTK vezetőedzője: „Nem volt szép és nem is játszottunk jól a mai meccsen. Kicsit jóllakottság érzésnek tűnt. Már rögtön az elején ütemkésésben voltunk a letámadásoknál, valaki dolgozott, valaki várt, nem mentünk be a kapu elé, kívülről lövöldözgettünk. A harmadunkban engedtük őket játszani, nem voltunk határozottak. Elnézést kérünk a szurkolóinktól, ez nem jellemző ránk. A játékosoknak meg kell érteniük, hogy mi egy keményen dolgozó csapat vagyunk, akkor voltunk eredményesek, amikor ledolgoztuk az ellenfelet. Nem is emlékszem, hogy korábban itthon lett volna a maihoz hasonló mérkőzésünk. Az év elején a játékosok megértették, hogy itthon két opció van, nyerünk vagy meghalunk a pályán, ma egyik sem történt. Ez egy jó ébresztő, hogy melyik utat kell tartanunk. Sajnáljuk a mai meccset és javítani fogunk ezen.”

Markus Juurikkala, a GYHK vezetőedzője: „Hullámzó volt, de összességében stabil meccset játszottunk. A harmadik harmadban kissé fáradtnak tűntünk. Mind a két oldalon sok volt a kiállítás, ami megöli a játék ritmusát. Jó volt látni a kispadunkat, jó volt az energiaszintünk. A góljaink is jó csapatmunkából születtek, jó időben cseréltünk és képesek voltunk a csapatérdekeket az egyéni érdekek elé helyezni, ami nagy érték. Ez ma megmutatkozott az eredményjelzőn is. Erre egy jó példa, az egyik gólunknál friss sort tudtunk a jégre küldeni és a friss játékosok képesek voltak gólt szerezni. Ezekre nagy szükség van egy meccsen. Ezek nem mindig látszódnak a jegyzőkönyvben, de a helyes döntéseket hozták meg a csapat érdekében. Hosszú távon erre szükség lesz. Örülünk a három pontnak és megyünk tovább előre.”

UTE–Dunaújvárosi Acélbikák 9-5 (4-2, 1-2, 4-1)

Jason Morgan, az UTE vezetőedzője: „Hoztuk a mait is, ezzel bejutottunk a rájátszásba. Nem szerettünk volna a többi csapatra hagyatkozni, örülök, hogy ezzel a két győzelemmel feledtetni tudjuk a nulla pontos erdélyi túrát. A mérkőzéssel kapcsolatban a kilenc lőtt gólunkat emelném ki, ellenben a védekezésünkön javítanunk kell a playoffra. A speciális egységek ma is jól működtek, többször találtunk be előnyből, a hátrányos játékra sem lehet panasz, hisz a kettős hátrányt is kivédekeztük. Jó kis csapatmunka volt a mai!"

Somogyi Balázs, a DAB vezetőedzője: „Péntekhez képest javult a játékunk, sokáig meccsben voltunk az Újpesttel. Ma a fiatal kapusunkat nem tudtuk hozni, ellenben több más fiatal játékost bevetettünk, így nagy elánnal játszottunk végig. Közönségszórakoztató volt a találkozó nagy ütközésekkel, szép gólokkal. Kiemelném azt is, hogy tét nélkül játszottunk, mégis számos játékos hozott ma extrát, ilyen például Mazzag, akit ezúttal ráadásul hátvédként vetettünk be.”

BJAHC–SC Csíkszereda 1-2 (0-0, 1-1, 0-0, 0-0, 0-1) – szétlövés után

Kangyal Balázs, a BJAHC, vezetőedzője: „Az elején jó mérkőzésnek indult. Nagyon jól játszottunk az első harmadban, ott szerintem nagyon felborult a pálya. Se sebességben, se lövés vagy helyzetek számában nem tudták tartani velünk a lépést. Aztán a második harmadban sokkal kiegyenlítettebb lett a játék. Azért volt ott az az öt perces kiállítás, abból ugye lőttek egy gólt. Harmincnégy nagy helyzetünk volt, ami extra, nem szokott ennyi lenni egy mérkőzésen. De ha egy csapat ennyi helyzetből nem tud csak egy gólt lőni, akkor tulajdonképpen nem érdemel többet, mint mondjuk egy pontot. Az egy pontot azért érdemeltük meg, mert az egész hatvan percet tekintve szerintem egy picit jobban játszottunk, mint ők. Nem elvéve azt, hogyan védekeztek, küzdöttek, egy kiváló kapusteljesítmény volt a másik oldalon. Tehát nem érdemtelen az a két pont, amit kaptak, de ha az egész képet objektíven nézem, akkor nyernünk kellett volna. Nem sikerült, remélem, hogy tanulunk belőle."

Kevin Constantine, a Csíkszereda vezetőedzője: „Nekünk nagyszerű meccs volt. Lehet, hogy többet lőttek, picit jobban játszottak. De nálunk sokan betegek, sérültek most, szóval kevesebben vagyunk. Néhányan a jégről is alig tudtak lejönni, mert nem érzik jól magukat. Emberelőnyös góllal jó vezetést szerezni. Jól is védekeztünk hátrányban. Az ellenfél egy jó csapat, nagyon nehéz ellenük játszani. Jó csapat, nekünk pedig ez egy fontos győzelem. Még egy meccs van az alapszakaszból, most már biztosan rájátszásban vagyunk, szóval el lehet kezdeni készülni."

DEAC–Corona Brasov 4-2 (0-1, 2-1, 2-0)

Vaszjunyin Artyom, a DEAC vezetőedzője: „Rosszul kezdtünk megint. Talán ez már az ötödik a meccsünk volt, amit kicsit ilyen álmosan kezdtünk. Szerintem talán elfelejtettük, hogy mennyit kell dolgoznunk ahhoz, hogy sikeresek legyünk. A Brassónál tudjuk, hogy az utóbbi meccsek nem úgy sikerültek, ahogy szerették volna. Megnézve a keretüket, mindenki talán top kettőbe várta őket. Nehéz mérkőzésre számítottunk, de megint nem kezdtünk jól. A második harmadtól játszottuk azt, amit szerettünk volna. Kloz ütközésével kezdődően elkezdtünk gólokat lőni és teljesen megváltozott a játék képe. Elkezdtünk ütközéseket befejezni, 12 lövésünk volt a kapu előteréből. Igazából mindent megtettek, amit megbeszéltünk. A harmadik harmadban, pedig igazából nem sok esélyt adtunk az ellenfélnek. Nyilván emberhátrányban játszani a Brassó ellen életveszélyes, de szerintem ezt ma elég jól megoldottuk. Ilyen az, ha mindenki melózik. Tudjuk jól, hogy vannak problémáink, tudjuk, hogy kevesen vagyunk, de ez a kis csapat amikor összeáll és megtalálja a melós mezt akkor sok mindenre képes. Úgyhogy köszönöm nekik, szép ajándék és reménykedünk, hogy továbbra is kitart ez a forma.”

Strenk Hunor, a Brassó másodedzője: „Nagyon jól kezdtük a meccset, nyomás alá tudtuk helyezni a hazai csapatot. Megszereztük a vezetést, azt gondoltuk, hogy erre tudunk építeni. Talán még ott a második harmad elején volt egy kapuvasunk is, el tudtuk volna menni két góllal, akkor lehet, hogy másképp alakul a vége. Azt azért hozzá kell tenni, hogy a második harmadban a Debrecen is rákapcsolt. Tudni kell, hogy kiváló támadóik vannak, ebben a harmadban inkább mi kerültünk nyomás alá. Az várható volt, hogy azt a tempót, amit diktáltunk az első harmadban, azt nem fogjuk végig bírni. Utána pedig a harmadik harmadban igazából a speciális játékhelyzetek döntötték el a mérkőzést. Nekünk is volt lehetőségünk emberelőnyből gólt szerezni, nekünk nem jött össze, ők viszonylag hamar - 15 másodperc alatt - be tudták lőni az előnyüket. Azt gondolom, hogy végül is ezen ment el a mérkőzés, de mindenképpen kiegyenlített találkozó volt. Jelenleg amilyen mentális állapotban vagyunk, ebből a mérkőzésből is a pozitívumokat kell tovább vinnünk. Most egy nagyon fontos román kupa hétvége vár ránk otthon, úgy ahogy magyar csapatokra itt, úgyhogy most arra fókuszálunk. Utána pedig a válogatott szünetben megpróbálunk egy kicsit újraszerveződni és belevágni a szezon utolsó részébe.”