Közel kilenchónapos előkészítő munka után az MJSZ elnöksége elfogadta az Erste Liga Versenyszabályzatának módosítását, mely bevezeti a pontrendszert a liga mérkőzéseinek összeállítására, kiváltva ezzel a korábbi légiós szabályt.
Napjaink sportvilága átalakulóban van, ahogy a digitális élmények egyre nagyobb izgalomfaktorral és érdekességgel bírnak, úgy csökken a klasszikus sport iránti érdeklődés világszinten, és úgy öregszik a klasszikus sport követői bázisa. Nem elég magasabb szintű marketingmunkát végezni, kiszámíthatatlanabb versengésre van szükség. Ez a változás mozgatja a Szuperligát alapító futballklubokat vagy a tengerentúli profi ligákat egyaránt, de emiatt vezette be az osztrák bázisú liga is a saját pontrendszerét bő egy évtizede.
A Magyar Jégkorong 2032-ig tartó Hosszútávú Sportágfejlesztési Stratégiájában a sportág érintettjei közösen fogalmazták meg, hogy egyaránt cél az Erste Liga kiegyenlítettségének erősítése és a színvonal növelése. Ezen célok eléréséhez szükséges a csapatok közötti versenyhelyzet és a csapatok minőségi játékosállományának erősítése is.
Az elmúlt időszakban több szabályozási kísérlet irányult arra, hogy a fennálló légiós szabályt átalakítsa és az Erste Liga működése választ adjon a felmerülő problémás kérdésekre. Az azonban minden szabályozási kísérlet során kiderült, hogy a légiós kifejezés definiálása és számszerű korlátozása nagyon szűk mozgásteret biztosít. Ilyen szűk keretek között pedig nem lehet elérni azokat a célokat, amelyeket a stratégia során egyöntetűen megfogalmaztak a sportág érintettjei. Ezek az alábbiak voltak:
- A tehetséges fiatal játékosok ösztönzése a versenyre és a csapatok motiválása a fejlesztésükre, ezáltal a négy sor feltöltése és a verseny maximalizálása a játékosok között. Fontos ugyanakkor, hogy ez ne járjon a liga színvonalának csökkenésével, az folyamatosan tudjon növekedni.
- A légiós játékosok képviseljenek egyértelműen minőséget a magyar játékosokhoz képest, aki külföldiként a Ligában szerepel, az legyen kiemelkedő képességű és példamutató emberi és sportszakmai értelemben is.
- Egészséges arány a hazai és légiós játékosok között, ahol a magyar játékosok fizetése a világpiaci árhoz közelít, hogy ne fordulhasson elő az, hogy a világpiaci árnál magasabb fizetésért a magyar játékosok inkább vállalják az Erste Ligát, mint a több kihívással járó légiós létet. Ez a folyamat kimondottan destruktívan hat a sportág egészére, és az utánpótlási rendszer fejlesztését sem motiválja kellőképpen.
A közel kilenc hónapig tartó munka során az Erste Liga összes klubja, a Szakmai Bizottság és az MJSZ sportszakmai vezetői véleményt nyilvánítottak több körben is, ezt a javaslatot fogadta el végül az MJSZ elnöksége. Miután az Erste Liga klubjai mind eltérő gazdasági és működési modellben és motivációval léteznek, szükségszerűen a témához való hozzáállás is meglehetősen színes képet mutatott. Ugyan a rendszerrel szemben megfogalmazott vélemények esetenként egymással kimondottan szemben álltak, és a konszenzus létrehozása nehézkesnek tűnt, a felmerülő esetlegesen megfogalmazott kritikák és észrevételek beépítésre kerültek egy olyan szabályzat formájában, amelyet az érintettek döntő többsége el tudott fogadni. A rendszert a következő és azt követő szezonok tapasztalatait folyamatosan beépítve felülvizsgálják. Cél, hogy elsősorban a fiatalok beépítését, a válogatott sikerességét és a rendszer fenntarthatóságát akár már rövid távon megteremtse.
A szabályozás főbb elemei:
- Felső és alsó limit: A játékosok és a keretek pontértéke folyamatosan modellezésre kerül. Az elfogadott szabály értelmében a mérkőzésre benevezett játékosok pontértékét kell meghatározott keretek közé szorítani, vagyis azokét, akik adott mérkőzésen ténylegesen megmérkőznek egymással. Felső ponthatár a következő bajnoki szezonban 56 pont, alsó ponthatár pedig 18 pont. Ez minden évben felülvizsgálatra és a tervek szerint közelítésre kerül egymáshoz.
- Légiós definíció: a sportszervezet székhelyéül szolgáló ország állampolgári státuszával nem rendelkező játékos. Kivételt képez ez alól „hokibelföldiként” történő elismerés. Nem számít légiósnak az a játékos, aki az adott ország állampolgárságát megszerezte, és a meghatározott évet a sportszervezet székhelyéül szolgáló ország utánpótlás vagy felnőtt csapatában szerepelt.
- Nevezés: Egy mérkőzésre maximum 17 olyan játékost lehet nevezni, akinek pontszáma meghaladja az 1-et. Tehát szükségszerűen minden csapat rákényszerül majd arra, hogy olyan fiatalokat is alkalmazzon, akik nem haladják meg e pontértéket. Miután feloldódik a légiós korlát a ligában, feltehetően minden csapat 4 sorral fog majd kiállni, ezért az eredményesség érdekében a csapatok kénytelenek lesznek a fiatalokat fejleszteni és versenyeztetni a fennmaradó helyekre.
Pontérték:
- 23 évnél fiatalabb hazai játékosok: a fiatal tehetségek beépítésének ösztönzése érdekében 0 pontot fognak érni, de számít majd a világbajnoki szereplés, az U20 válogatott kerettagság 0,5 pontot, felnőtt válogatott kerettagság 1 pontot jelent.
- 23 évnél idősebb hazai játékosok: Több hazai és külföldi szakember által jóváhagyott elvek és értékélések mentén három tényező fogja megadni egy játékos pontértékét, az előző 3 évében nyújtott teljesítményének függvényében, ezek: a liga ereje, az egyéni teljesítménye, az életkor
- Légiósok: A 23 évnél idősebb hazai játékosok pontértéke szerinti számítás az alap, de minden légiós egységesen minimum 3 pontot ér. A három pontnál erősebb légiósok plusz 0,5 pontot kapnak, hogy az ugyanannyi pontot érő magyar játékos és légiós közül a magyar elsőbbséget élvezzen.
Az újonnan elfogadott szabályozás előreláthatólag megteremti azt az elvárást, hogy 23 év alatti fiatalok nélkül nem fog tudni 4 sornyi játékost kiállítani egy csapat sem. A légiós szabály feloldódik, de a légiósok többletponttal indulnak a magyarokhoz képest, ugyanakkor attól előreláthatólag nem kell félni, hogy bárki csak légiósokkal töltené fel a csapatát, mert ez rutinos magyarok és magyar fiatalok nélkül nem lehetséges, másrészt ez aligha lenne eladható termék bármely csapat közönsége számára. Az NHL-csapatok versenyképességét évek óta az garantálja, hogy a bérplafon mellett az alacsony fizetésű fiatalok tudnak különbséget jelenteni egyes csapatok között, ezért szükségszerűen minden csapatnak kell fejlesztenie őket, ha versenyképes akar lenni. Az újonnan elfogadott szabályozás ezt a kényszert mindenképpen meg fogja teremteni, még ha az első szezonban nem is lesz tökéletes és pontrendszer időről időre felülvizsgálatra is szorul majd.
A módosult versenyszabályzat itt érhető el teljes terjedelmében.